Szövegek művészetismeret feladathoz

Csokonai Vitéz Mihály

Lillám barna szépem
Ébredj, itt vagyok!
Phöbus már az égen
Fényesen ragyog
Boreas elült már,
Kikelet van, ím
Már a ménta künn vár
Meg a kankalin;
Illatoznak cserjek árnyán
Szende violák,
Cifra pillék tükör szárnyán
Csillog száz virág;
Hűs Zephirek lengnek,
Medicina nincs
Több ilyen a mellnek…
Jer ki drága kincs!
Künn szánt jó ekével
Már a víg paraszt,
Csengő énekével
Nem zeng ma panaszt,
Hófehér hat ökre
Lassan lépeget
S míg ő néz a rögre
Haj! ki integet?
Póri Daphne; – szép szemében
Kupidó kacag,
Lelkük boldog érzetében
Együtt szántanak.
Most jerünk kiLilla,
Kulacsom velem,
Most zengjen a trilla…
Ó boldog jelen?

Csokonai Vitéz Mihályos változat

Bőgicsélő tarka lényke,
Szívemet lakó tehénke,
Ah, mért lettél ily nehéz?
Faldogáló kicsi szádtól,
Harmatgyöngyös orrocskádtól
Vidor kedvem mért enyész?

Odahagytam borozásim,
Feledém víg torozásim,
Míg te éltetőm valál,
Pegazomról leugortan
Csak terajtad bocigoltam,
Nem csaldosott a halál.

Ám miolta nyögdegélnek
Érzeményim, már az élet
Lillám nélkül mi nekem?
Bibe nélkül mi a porzó,
Szomorú kis bocitorzó,
Fülevesztett szerelem?

Berzsenyi Dániel

Harmatos fűben, buja pázsit alján
Tempe völgyénél ragyogóbb virányon,
Porló ősöktül örökölt mezőkön
Hajtom ekémet.

Keblem oly nyugodt, hisz elérte célját;
Béke, boldogság mosolyognak énrám;
Nem cserélnék most, az olymplakókkal:
Élvezem éltem’!

Berzsenyi Dánieles változat

Hol kószáltanak el hajdani borjaink?
Zengő hangjuk a múlt berkein elhagyák,
Nem szól nélkülük itt víg Philoméla sem,
Csak bús őszibogár zönög.

Eltünt szép fülük, és könnyü Zephyr lehén
Lágyan lengedező díszük is elveszett,
Így dőltek le Bizánc tornyai egykoron,
Így múland el a gloria!

Házi tűzhelyem ragyogó sugára
Napnál fényesebb, ’s szelídebb a holdnál;
’S Daphne csókjától, ha megittasúlok
Sors, kikacaglak.

Villogó élű vasa jó ekémnek
Lám mi fürgén túr a kövér talajban,
Három pár ökröm van eléje fogva
’S rázza kolompját.

Hangosan dobban szívem ím egyszerre
És ekém szarvát a kezem kiejti;
Édes csókú ajk tapad ajkaimra:
Daphne ölelt át.

Csöndesen, loppal beköszönt az alkony
Daphne karjával levon a zöld pástra,
Lúna halványan mosolyog reánk le:
Boldogok éje!

Oh, így korcsosul el régi, nemes fajunk,
Tündér myrtusi mind sorra lehullanak,
Oh, a farkahagyott, foltosodó idö.
Minden díszt lelegel hamar.

Nem tér meg Ganyméd, s Bacchusi hűs nedü
Szomjú szánkba talán már sosem ömledez,
Csak nyúlós tejeket tölt poharunkba majd
Éltünk égi pohárnoka.

Nádasdy Ádámos változat

A borjú, kérem, átlagos teremtmény,
a teve szebb, a lepke boldogabb,
de tessenek csak egyszer megfigyelni
az oldalát borító foltokat.

Engedjék meg, hogy rámutassak arra
a tényre, hogy habár és jóllehet
néhány apróbb testrésze még hiányzik,
e példány itt valódi műremek.

Ne gondolják, hogy nincs e kis tehénnek
mindenre pontos, egyszerű szava.
Például könny helyett azt mondja:
rétes, a vágyra meg, hogy tralla-lalla-la.

És higgyék el, tanult barátaim, hogy
nyújt még az élet fültövére írt.
Zárják szívükbe, kérem, még ha másutt
szereznek is be sajtot és kefirt.

Kukorelly Endrés változat

Van ez a tehén. Nem is tehén
igazándiból, csak tehénke.
Olyan tehénkeforma. Mért van?
Ezt kérdezem. Már hogy mivégre.

Ő is kérdezné. Méltóztatna
érdeklődni ő is, a tarka
boci. Hogy mi a rossebnek van,
ha egyszer nincsen füle. Farka.

De nincs válasz. Senki sem felel.
Van ez az ipse téperegyben,
neki aszongya mindegy, ő csak,
hogy vásárolna tejet. Negyven

litert. Ez a heppje, hogy negyven.
Éppen annyit a pasztőrőzőtt
termékből. Csók’lom, annyi nincsen?
Számolta. Nem volt; Elköltözött.

592 összes, ebből 1 mai megtekintés
Tetszik(0)Nem tetszik(0)
Kategória: Művészetismeret
One comment on “Szövegek művészetismeret feladathoz
  1. Sztrókay Tamás szerint:

    Az lehet hogy az a vers ami nekem kell az nincs fent a honlpon?

    Tetszik(0)Nem tetszik(0)

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..